|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 44 találat | lapozás: 1-30 | 31-44 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: György Sándor 2016. június 24.Építhetünk Bedő Albert örökségére (Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése)Szerény és mégis ünnepélyes keretek között zajlott tegnap a sepsikőröspataki sportcsarnokban az anyaországi Országos Erdészeti Egyesület 147. vándorgyűlése, amelyen a magas rangú meghívottak mellett több mint ezren – elsősorban az erdészszakmát képviselők – tették tiszteletüket. A háromnapos esemény központi rendezvényén az ünnepi közgyűlés mellett a résztvevők a község nagy szülötte, Bedő Albert egykori főerdőmérnök, az egyesület egyik alapítója előtt is lerótták tiszteletüket nyughelyén, Kálnokon. A rangos esemény a szakmai civil szervezet 150 éves fennállásának jubileumi pillanata is, amelyen mások mellett díszvendégként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter társaságában. A meghívottak között szerepelt továbbá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Borbély László volt környezetvédelmi miniszter, szenátor. Egyházi részről Kató Béla református, valamint Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök volt jelen. A magyar és a román himnusz elhangzását követően az ünnepi közgyűlést Zambó Péter, az egyesület elnöke nyitotta meg. Felszólalását Bedő Albert szavaival indította: „Összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek, de a széthúzás által a legnagyobbak is megsemmisülnek.” Az egyesület vezetője szerint az egykori alapító intelmének első felét sikerült megfogadniuk, hiszen méltán lehetnek büszkék, hogy Európa egyik legrégebbi szakmai szervezeteként most is képesek az egész Kárpát-medence erdészeit összefogni és a határokon átívelő szakmai együttműködést megteremteni és fenntartani. Az elnöki megnyitót követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának vezetője házigazdaként is szólt a megjelentekhez. Az önkormányzati vezető Zambó Péterhez mintegy csatlakozva kijelentette: „a határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is”. Tamás Sándor a székelyföldi erdőgazdálkodásról is szólt, elmondva: a magánerdő-tulajdon megszilárdítása biztosítékot jelent a térség jövője szempontjából. Az elnök megemlítette: nagy felelősséggel járó vagyon a több mint 500 ezer hektár magántulajdonban és magánkezelésben lévő székelyföldi erdő, éppen ezért külön megtiszteltetés 118 év után a vándorgyűlés újabb háromszéki jelenléte, amely egy hároméves álom megvalósulása is egyben. A megyei önkormányzat elnöke zárásként Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékba Áder Jánosnak. Áder János Áprily Lajos soraival indított beszédében („Engem az erdő véd és szeret”) az erdészek örökös lelki kötődésének tényét domborította ki. Értelmezése szerint ennek köszönhető, hogy a magyar erdészek már 150 évvel ezelőtt felismerték: az erdők oly értéket képviselnek, amelyet védeni kell, hiszen a nemzet pótolhatatlan vagyonát jelenti. Egy maroknyi csapat, az Országos Erdészeti Egyesület alapítói – a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károly, a selmecbányai Divald Adolf és a sepsikőröspataki Bedő Albert – vállalták elszántsággal a feladatot, hogy a felelős, jövőbe tekintő erdőgazdálkodás alapjait megteremtsék, és másfél évszázad után elmondható, hogy „a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává”. A bátor kezdeményezők által akkor kijelölt irányvonal az 1879-es magyar erdészeti törvényben is fellelhető, amely kimondja: „az erdő hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”. A köztársasági elnök Bedő Albert előrelátása és szakmai nagysága példájaként említette: az általa szerkesztett Erdészeti Lapokban már az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. A bátor kezdeményezők ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy csakis az alapos szakmai tudással felvértezett erdészek képesek ezt az emberpróbáló feladatot ellátni, ezért egyik céljukként a magyar nyelvű erdészképzést tűzték ki és valósították meg. Áder János felhívta a jelenlévők figyelmét: maradt jócskán tennivaló, a cél ugyanaz, erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt az elődök, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának, szem előtt tartották, és minden történelmi veszteség ellenére „hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon”. Áder János úgy vélte: az elődök örökségét őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat. A köztársasági elnök örömmel nyugtázta, hogy a mostaniak is továbbviszik e hagyományokat. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében az erdőket illető szélsőséges gondolkodásmód elvetésének szükségességét hangsúlyozta. Meglátása szerint két szélsőségről beszélhetünk: egyrészt az ipari lobbiról, amely az ökológiai szempontokat hanyagolva, csak nyersanyagot lát az erdőben, másrészt azokról, akik kitiltanák az embereket az erdőből, így előzve meg a pusztítást. Ami a vándorgyűlés Székelyföldre hozatalát illeti, Semjén kifejtette: egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek, és egyúttal a legméltóbb alkalom, hogy a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek. A magyar kormány képviselője továbbá Bedő Albert egyik érdemeként említette, hogy felismerte a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésének szükségességét, hiszen szoros az összefüggés a tudományosság és az anyanyelv között. Semjén Zsolt továbbá Bedő Albert kiemelkedő, polihisztori képességének igazolását látta abban, hogy négy nagy területen (erdészet, vadászat, politika, vallásügy) is képes volt maradandót alkotni. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aktuális kérdéskörökre építette mondandóját. Elsősorban a készülő magyarországi erdészeti törvényről beszélt, amely véleménye szerint új kihívásokhoz alkalmazkodó, friss szemléletet hozó jogszabály. Az ünnepi közgyűlés a szakmai elismerések átnyújtásával zárult. Az egyesület legrangosabb kitüntetését, a Bedő Albert Emlékérmet hárman érdemelték ki. A határon túli szakemberek közül kilencen vehettek át elismerő oklevelet. Az ünnepi rendezvénysorozat Kálnokon, Bedő Albert szobránál folytatódott, ahol a kegyelet koszorújának elhelyezését megelőzően Kisgyörgy Sándor sepsikőröspataki polgármester szólt elsőként a megjelentekhez, köszönetnyilvánításában egyebek mellett tiszteletbeli székelynek avatva erre a pár napra minden vendéget. Beszédet mondott továbbá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki többek között kifejtette: Bedő Albert is büszke lehet arra, amint utódai, az erdészek mai napig képesek megélni hagyományaikat. Egyúttal köszönetet mondott az egyesületnek a magyar agrárium megreformálásában nyújtott segítségért. A vándorgyűlés első napjának hivatalos eseményeit az unitárius temető évszázados tölgye alatt zárták. Szabó Adél Júlia kálnoki unitárius lelkész Isten áldását kérte, hogy méltó utódjai lehessünk a szürke eminenciásként, szerény székely emberként szolgáló Bedő Albertnek. „Bedő Albert az erdő szerelmeseként élt, az ott megtapasztalt életerő vezette útján” – hívta fel a figyelmet Bálint-Benczédi Ferenc az Újszövetség, valamint Wass Albert soraira épített beszédében. A székely unitárius családból hozott istenfélelem, szolgálat jellemezte, de itt tanulta meg a felelős munkavégzést is, és élete során az erdőben rejlő gazdagságot nemzetünk erősítésére használta – idézte meg a község nagy szülöttének szellemét az unitárius egyház püspöke. Zárásként Zambó Péter az egykori főerdőmester részletes pályáját, illetve az egyesület további történetét ismertette, majd leleplezték a Bedő Albert emlékét őrző cserefa műalkotást, amely életútját is ismerteti, illetve elhelyezték a kegyelet koszorúit az egyesület által idén felújított sírhelyen. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 24.Nemzetpolitikába illeszkedveAz OEE 147. vándorgyűlése Kőröspatakon Több mint ezer meghívott részvételével, példamutató módon másodpercre pontosan 10 órakor kezdte meg tegnap munkálatait Sepsikőröspatakon a Magyar Országos Erdészeti Egyesület (OEE) vándorgyűlése. A szervezet alapításának 150. évfordulója alkalmával szervezett jubileumi eseményen Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is részt vett. A magyar és a román himnusz elhangzása után Lomniczi Gergely (Bedő Albert utódja az OEE főtitkári tisztségében) üdvözölte az illusztris vendégeket Erdélyből, Kárpátaljáról, Szlovéniából, Horvátországból, Ausztriából és Németországból. A sorrendben 147. vándorgyűlést „ezen a kultikus vidéken, a legnagyobb magyar erdész, Kálnoki Bedő Albert szülőhelyén” Zambó Péter, az erdészeti egyesület elnöke nyitotta meg. – Történelmi pillanatot élünk: az OEE vándorgyűlése 118 év után visszatért Székelyföldre. Tanúi lehetünk, amint Kárpát-medence erdészei összegyűlnek, szakmánk és magyarságunk egybeforr – mondta az elnök. Tamás Sándor ünnepi beszédében kiemelte: Székelyföldön több mint ötszázezer hektár erdő van magántulajdonban, amely „hatalmas vagyon, és hatalmas felelősség”. Bejelentette: Kálnokon Bedő Albert-emlékházat hoznak létre, és azt szeretnék elérni, hogy ez a Kárpát-medencei erdészek szakmai zarándokhelyévé váljon. Nem kis derültséget keltett, amikor az önkormányzati vezető stílszerűen a zágoni Mikes-tölgy egy letörött ágának darabját ajánlotta fel ajándékként az „elnök úrnak”, amiért aztán a köztársasági és az egyesületi elnök egyaránt „jelentkezett”. Másfél évszázada megszületett a modern magyar erdészettudomány. A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás áldozatává – mondta ünnepi beszédében Áder János. – Lecsupaszított hegyek és völgyek kapták vissza fáikat, gyenge erdők erősödhettek meg, és a tudomány szempontjai szabták meg az okos gazdálkodás feltételeit – emelte ki a magyar köztársasági elnök. Szabó Fruzsina gyönyörű éneke után Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette: a vándorgyűlés „hajszálpontosan illik a nemzetpolitikába”, majd az anyanyelvű oktatás, a magyar szaknyelv megőrzésének fontosságáról beszélt. Fazakas Sándor földművelési miniszter úgy fogalmazott: itt, Erdélyben van „az ország egyik legrégebben működő civil szervezete, mi, magyarok, összetartozunk, és itthon vagyunk”. Hárman vehették át az „erdészeti Oscar-díjnak” számító Bedő Albert-emlékérmeket, majd az ünnepség Bedő Albert kálnoki szobránál folytatódott. Kisgyörgy Sándor kőröspataki polgármester felszólalásában kijelentette, nincs feljegyzésük arról, hogy községükben valaha járt volna még köztársasági elnök, ezért a megjelenteket „tiszteletbeli székelyekké” nyilvánította. Az unitárius sírkertben Zambó Péter méltatta Bedő Albert életútját, majd leleplezték a Bedő Albert-emléktáblát, és megkoszorúzták az egykori főerdésznek az OEE által felújított sírhelyét. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. július 3.Harmincezer birtoklevélre várnak Maros megyebenNegyed évszázada jelent meg a 18-as számú földtörvény, ennek ellenére nem elhanyagolandó azok száma, akik mindmáig reményvesztetten várnak a birtokba helyezésre. A földterületek visszaszolgáltatásának végeláthatatlan folyamatáról, a késlekedések okairól, a gondok megoldásának lehetőségeiről Szer Pálosy Piroska György Sándor földmérő szakemberrel és Nagy Zsigmond megyei alispánnal beszélgetett. A rendszerváltást követően törvénymódosítás törvénymódosítást követett, 1991-ben hetek, hónapok alatt kellett ész, rajz, azonosító nélkül piacra dobni több tízezer birtoklevelet, így a nagy összevisszaságban 25 év alatt sem sikerült a folyamat végére érni, és most szakemberek, földtulajdonosok vagy azok örökösei saját bőrükön tapasztalják a rendszer hiányosságait. Az 1991. évi 18-as számú földtörvényt követően az állam jókora összegeket utalt ki a földosztó bizottságok tevékenységére, ezért a helyi tanácsoknak most már nem áll módjukban újabb állami támogatást igényelni az egykor el nem végzett munkákra. 2000-ben az 1-es számú törvénnyel – melynek értelmében az eredeti földterületeket kellett visszaszolgáltatni – megpróbálták ugyan a 18-as földtörvény hiányosságaiból adódó gondokat orvosolni, nem sok sikerrel. A 2013. évi 165-ös törvény a föld-visszaszolgáltatást volt hivatott felgyorsítani, ugyanis 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellett volna állítani. Ezt az időpontot meghosszabbították még egy évvel, ám a szakemberek szerint jelen körülmények közt így is kivitelezhetetlen. Ahhoz ugyanis előbb parcellázási tervek elkészítésére, újbóli földmérésre és rengeteg adminisztratív munkára lenne szükség. A törvény előírásai értelmében pedig a vissza nem szolgáltatott területek a Nemzeti Földalapba kerülnek majd. Ajándékterületek – törvényesen Olvasói panaszok nyomán próbáljuk a birtokba helyezésért felelős helyi önkormányzatok álláspontját megérteni, a rosszhiszeműséget kizárva a labirintusból kivezető szálakat megtalálni, ezért az Agy Top Kft. ügyvezetőjét, György Sándort kértük meg, kalauzoljon el a földtörvények változó világában. – Mi a magyarázata annak, hogy mindmáig sokan a megszabott határidőben benyújtott kérvényezésük ellenére sem kaptak birtoklevelet? – A rendszerváltás utáni föld-visszaigénylések idején rengeteg birtoklevelet állítottak ki tévesen, amelyek kijavítása lassan majdhogynem lehetetlen. A nagy összevisszaság egyik kiindulópontját épp a 18-as számú földtörvénnyel okozták, mivel a „helyreállítás” mellett a „létesítés” címszó is bekerült a törvénybe. Ennek értelmében akár 10 ha-t is kaphattak olyanok – vidéki értelmiségiek, mezőgazdasági szakemberek stb. –, akiknek az adott településen sosem volt földterületük. Az említett törvény a visszaszolgáltatás mellett lehetővé tette a „földosztogatást” is „létesítés/constituire” címszó alatt, és ez párhuzamosan zajlott a visszaszolgáltatással, holott logikusan a visszaszolgáltatás befejeztével kellett volna a fennmAradó földterületekből „ajándékozni”. Az egykori földosztó bizottságok tagjai nem vették figyelembe a szakemberek tanácsát, kihasználták a törvény adta lehetőségeket, és visszaélések is szép számban történtek. 1991-ben a megyei prefektúra levéltárából a régi gazdasági lajstromokat leszállíthatták a helyi önkormányzatokhoz, akkor még azokból is lehetett tájékozódni, majd a kérvényezett és jóváhagyott földterületek papírjai újra visszakerültek a prefektúra levéltárába. Gond az is, hogy kevesen élnek azok közül, akiktől a rendszerváltás előtt elállamosították a földeket, akiknek alá kellene írniuk az okiratokat, az örökösök előkerítése pedig legtöbbször akadályokba ütközik. A 2000 és 2004 közötti birtokba helyezések magukon viselik a földtörvények alkalmazásáért felelős helyi földosztó bizottságok felületes munkáját, a szakemberhiányt is. Akkor a parcellák azonosítása nélkül adták ki a birtokleveleket, közülük sok kiegészítésre, javításra szorul, ezt pedig a tulajdonosnak kell kérnie. Előfordult, hogy különböző törvények alapján ugyanarra a területre több birtoklevelet is kiadtak különböző személyeknek. Ahhoz, hogy a területeket telekkönyvezzék, a parcellázási tervek átvételekor összeállított dokumentációnak tartalmaznia kell a tulajdonosok személyazonossági okmányainak másolatait, melyek sok esetben hiányoznak. Felmérések, telekelések – saját költségre – Mi a teendője annak, aki az eltelt huszonöt év után végre hivatalos eljárással birtokba szeretné venné ősei földjét, de az önkormányzati elöljárók rosszhiszeműségből vagy tudatlanságból ezt megakadályozzák? – A legjárhatóbb út az, ha bírósági végrehajtóhoz fordul, és segítségével kérvényezi az okiratokkal bizonyítható tulajdonjogot. A bírósági végrehajtó révén a tanácsot, valamint a földosztó bizottság mindenkori elnökét, a polgármestert bíróságra lehet idézni. Fontos, hogy nyoma mAradjon minden kérvényezésnek, ellenkező esetben szándékosan vagy anélkül, de süllyesztőbe kerülhetnek bizonyos kérvények. Sok tanácsnál elegánsan megoldották, ha nem is rendezték teljes mértékben a birtoklevelek helyzetét, legalább tudják, hogy hányadán állnak. Az országos kataszterezési program sem szolgál sok reménnyel, mert amellett, hogy a parcellákat beazonosítják, a hagyatéki tárgyalások, elosztások újabb bonyodalmakkal járhatnak. Sajnos, olyat nemigen találni, hogy a papíron lévő adatok egyeznének a dűlőkben lévő földmennyiséggel – hangsúlyozta a szakember. – Vannak esetek, amikor egy-két hektáros terület birtokba helyezési eljárását azzal utasítják el, hogy a telekeléshez több tíz hektáros dűlőt kell felméretnie a tulajdonosnak, ami nagyon sokba kerülhet. Miért kell a teljes dűlőt felméretnie egy magánszemélynek? – Azokon a területeken, ahol hiány mutatkozik, az egész dűlőt fel kell újra mérni annak érdekében, hogy egy-két parcellát behelyezzenek, ami valóban költséges egy magánszemélynek, de ezt a tanács nem finanszírozhatja. Akinek már be van telekelve a földterülete, az nem mond le néhány árról sem, így mArad az egyetlen járható út, a teljes dűlő felmérése saját költségre vagy több tulajdonos társulva, ahhoz, hogy a szóban forgó földterületet beilleszthessék. A sok bonyodalom közepette még így sem biztos, hogy a következő lépés sikeres lesz, ezért olyan szakemberekhez kell fordulni, akik otthonosan mozognak ezen a területen, illetve kimondottan erre szakosodtak. Az országos ingyenes kataszterezési program sem fogja megoldani a magánszemélyek földterületei körüli jogi vitákat. A földtörvények bonyolították a visszaszolgáltatást A birtoklevelek kibocsátásának lemAradását Nagy Zsigmond alprefektus abban látja, hogy a helyi földosztó bizottságok szintjén nem dolgoznak a megfelelő ritmusban, az okok pedig sokrétűek. Egyrészt azok a mezőgazdasági szakemberek, akik a '90-es években elkezdték a munkát és ismerték a földterületek elhelyezkedését, az illető települések helyzetét, lassan nyugdíjba vonultak, és a helyükbe kerülő fiatalabb generáció olyan új helyzetbe csöppent, amivel nem tud mit kezdeni. Az eltelt 25 év alatt több földtörvény született, ami a helyzetet sok esetben túlbonyolította. A prefektusi intézmény megpróbált az önkormányzatok segítségére lenni a tavalyi 45-ös számú megyei földbizottsági határozattal, amelyben pontosították, hogy a különböző aktacsomók, amelyek a megyei földosztó bizottság asztalára kerülnek, milyen dokumentumokat kell tartalmazzanak. Erre azért volt szükség, mert a főispánságra nagyon sok hiányos aktacsomó érkezett, amelyet visszafordítottak a polgármesteri hivatalokba. Akár a kataszteri hivatalhoz, akár a megyei bizottsághoz letett dossziénak kötelező módon tartalmaznia kell a következő nyilatkozatot is: „Az aktacsomóban található okiratok hitelességéért, helyességéért, eredetiségéért és meggyőző erejéért teljes felelősséget vállalunk”. Ezt az önkormányzatok nehezményezik, mert alá kell írja a bizottság, a polgármester és a közigazgatási egység titkára. – Azon földterületek tulajdonosai, akik visszaigényelték egykori tulajdonukat, de mindmáig nem kaptak birtoklevelet, reménykedhetnek még? Van-e valamilyen jellegű határidő megszabva? – Azok a földtulajdonosok, akik éltek a négy földtörvény adta lehetőség bármelyikével, és kérvényt tettek le, amelynek függelékét a főispáni hivatal annak idején érvényesítette is, meg kell kapják a birtoklevelet. Most lehetőség van részleges birtoklevelet (Titlu parţial) is kiadni, de annak előfeltétele a kataszteri hivatal által láttamozott parcelláris terv. Azok, akik egyáltalán nem adtak le kérvényt, elveszítették a visszaszolgáltatáshoz való jogukat. Mindenik földtörvény határidőket szabott meg, mindenik hatályvesztő határidő volt, aki akkor nem igényelte vissza a földjét, most már nem kérvényezheti. – Mit tehet az, aki 25 év elteltével már nem tudja bizonyítani, hogy adott le visszaigénylési kérvényt? – Minden kérvénynek nyoma kellett mAradjon, azokat ugyanis iktatták. A 18-as törvénnyel benyújtott kérvényekre mindenki kapott egy igazolást, „Adeverinţă”, amellyel bizonyítani tudja, hogy mekkora területre jogosult. Amennyiben a volt tulajdonos vagy annak örökösei nem kapnak választ arra a kérdésre, hogy ennyi idő alatt miért nem rendeződött a helyzet, a közigazgatási bírósághoz fordulhat(nak), ami az idős, vidéki emberek számára bonyolult lehet. Sajnos, a legnehezebb kérések mAradtak a végére, főképp ott, ahol a földterületek helyzete összekuszálódott. – Miért szünetelt 2013 és 2014 augusztusa között a birtoklevelek kiadása? – A birtoklevelek kiadását azért állították le, mert amíg nem készült el mindenik közigazgatási egységen belül a földmérleg, amely megállapította, hogy mennyi a tartalék, egyáltalán van-e pluszterület ,vagy hiány mutatkozik, addig nem lehetett újabb birtokleveleket kiadni. Tavaly februárig minden önkormányzat le kellett tegye a kataszteri hivatalokhoz a földmérlegét, így most újra lehet reménykedni abban, hogy felgyorsul a birtoklevelek kibocsátása. – Mire számítson az igénylő, amennyiben az illető településen földterülethiány van? – A földörvényekkel 10 ha-t, majd 50 ha-t adtak vissza, a 18-as törvény azonban olyanokat is feljogosított területigénylésre, akik nem rendelkeztek földterülettel, így az eredeti tulajdonosoknak az utólag megjelent törvények ellenére sem volt már miből osztani. Akiknek nem mAradt, azok felkerültek valamelyik kárpótlási listára. A 165-ös földtörvény értelmében ott, ahol van földtartalék, abban a sorrendben, ahogy a kérvényeket letették, a volt tulajdonosok vagy azok örökösei természetbeni kárpótlásban kellene részesüljenek. Ahol nincs földtartalék, vagy ahol nem jut mindenkinek, ott a helyi bizottság össze kell állítson egy aktacsomót, ami a prefektúrán keresztül felkerül Bukarestbe az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatósághoz. „A helyi önkormányzatoknál van a megoldás” – Mi a teendő abban az esetben, ha rosszhiszeműség vagy egyéni érdekek állnak a háttérben, és szándékosan elfektetik az aktacsomót, a földtulajdonos pedig kiszolgáltatott helyzetben van? – Mindenképp a polgármesteri hivatal kötelessége összeállítani az aktacsomót, amit vagy a kataszteri hivatalhoz, vagy a megyei földosztó bizottsághoz továbbítanak. Amennyiben a földtulajdonos úgy érzi, hogy szándékosan késleltetik a birtokba helyezését, panaszt tehet le a helyi polgármesteri hivatalhoz, ahonnan 30 napon belül a törvény értelmében választ kell kapjon. A prefektusi hivatalhoz is lehet panaszt letenni, online petíció benyújtására is lehetőség van a hivatal honlapján, a főispáni hivatal pedig felszólítja az illető polgármesteri hivatalt, hogy oldja meg a birtoklevél kiadását vagy esetenként a birtokba helyezést. Szintén a helyi bizottság kell összeállítsa azt a dokumentációt, amely a prefektusi rendelet alapjául szolgál azokban az esetekben, amikor a tulajdonos birtoklevelet kér az államosított belsőségre. Nincs kompromisszum, vagy teljes az aktacsomó, vagy sem. Mielőtt a megyei földosztó bizottsághoz kerülne a dosszié, egy jogászokból álló technikai bizottság alaposan áttanulmányozza, sokszor 3-4 oldalas szakvéleményezést készít, és amennyiben nem megfelelő, nem kerül a bizottsághoz, hanem visszaküldik az illető önkormányzathoz, ebből is sok késlekedés származik. Egyébként december 31-éig több mint harmincezer birtoklevelet kellene kiadni a megyében. A megyei főispáni hivatal keretében működik ügyfélfogadási iroda (Compartiment pentru informare si relaţii publice), amelyet az Enescu utcából nyíló hátsó bejáraton lehet megközelíteni. Az esetleges gondokat ott lehet megbeszélni, az ügyfélfogadás az utolsó eszköz. A prefektusnak kedden 10 órától, az alprefektusnak szerdán 10 órától van ügyfélfogadása, erre az előbb említett irodában kell feliratkozni. e-nepujsag.ro Erdély.ma 2016. július 3.Ahol a víz szabja a határokatÁradás pusztított vasárnap délután több udvarhelyszéki településen, a víz kerteket, utakat mosott el, Kányád és Felsőboldogfalva községekben legalább öt településen okozott károkat, Petket pedig órákra elzárta a külvilágtól. Áradás pusztított vasárnap délután több udvarhelyszéki településen, a víz kerteket, utakat mosott el, Kányád és Felsőboldogfalva községekben legalább öt településen okozott károkat, Petket pedig órákra elzárta a külvilágtól. Teljesen lebontotta a víz a miklósfalvi Hodgyai Szabolcs udvarának patak felőli kerítését. Ottjártunkkor a falubeliekkel elkeseredetten próbálták menteni a még menthetőt. Petek Kányád felőli bejáratánál a hidat is elárasztotta a víz, teljesen elzárva a települést. A kint rekedt emberek nem tudták megközelíteni otthonaikat, a Petken mAradtak pedig elhagyni nem tudták a települést. A falu egyik lakosa, Tóth Emma sem tudott hazajutni gyermekeivel, több mint két órát várakozott az úton, miközben otthonról kapta a híreket, hogy víz alá került a portája. Az aggódó családanyát és gyermekeit végül a kiérkezett tűzoltók vitték haza. Sikerült elérnünk a petki Kerekes Editet, akinek pincéjét és kertjét is elárasztotta a víz. „Ilyen ítéletidőt még nem láttak a falu idősebb lakói sem. Egy óra leforgása alatt a patak kilépett medréből a lezúduló esőtől, és az áradás elöntötte a kerteket, a hidakat, a pincéket, elvitte a kerítéseket, néhol még a házakba is befolyt. A mi kertünket is teljesen elárasztotta, a pityókát a víz felszínéről szedtük össze, a pincéből pedig vedrekkel merjük ki a vizet” – mesélte el a történteket. Mint mondta, Petekre nem lehetett bejutni az áradás miatt, így beszélgetésünkkor még senki sem volt a helyszínen, aki segíthetett volna a károsultaknak György Sándor, Kányád község polgármestere a vasárnapi áradással kapcsolatban elmondta, hogy megyei és községi utak, házak, pincék kerültek víz alá a község több településén, továbbá Kányád és Derzs között mintegy 400 méteres útszakaszon az aszfalt is megrongálódott. Információink szerint az áradás vasárnap Kányád, Petek és Derzs mellett Székelydályát, Égét, Miklósfalvát és Ócfalvát is érintette. 2010-ben volt az utolsó nagy árvíz Ócfalván, és az akkori vízszint a mostanitól csak 20 centivel volt nagyobb, tehát azonos méretű katasztrófa történt, ami mindenkit érint a faluból – fogalmazott Tókos László, Felsőboldogfalva község ócfalvi önkormányzati képviselője. Ott is sok házba, pincébe, kútba folyt be a víz. A falusiak lassan két hete rettegésben élnek az árvízveszély miatt, Tókos szerint komoly árvízvédelmi intézkedésekre lesz szükség a településen. Az áradás által sújtott helyszíneken a Székelyudvarhelyi hivatásos tűzoltók segítettek a károk elhárításában, ebbe a székelykeresztúri Villám Önkéntes Tűzoltó-egyesület is bekapcsolódott. Dávid Anna Júlia, Veres Réka Erdély.ma 2016. augusztus 1.Falunap KőröspatakonEmléktábla-avató, díszpolgári cím Szombaton falunapot tartottak Sepsikőröspatakon. A negyedik alkalommal megszervezett rendezvényen a helyiek mellett részt vettek a község magyarországi testvértelepüléseinek képviselői is. Megnyitó beszédében Kisgyörgy Sándor polgármester nyilvánosan is köszönetet mondott a lakosságnak, hogy a választáson kifejtett álláspontjukkal lehetővé tették, hogy folytassák a munkát. A testvértelepülések vezetői – Herczeg Zsolt, Mezőtúr, Tóth István, Gárdony és Csór Zoltán, a dél-dunántúli Somogygeszti polgármesterei – ugyancsak örömüket fejezték ki a választási eredmények kapcsán, és a további jó együttműködés reményében meghívták településeikre nemcsak a vezetőket, hanem a falu lakóit is. Hogy ez nem afféle ünnepi szólam, azt az is mutatja, hogy tizenegy gárdonyi gyerek éppen tegnap fejezte be egyhetes kőröspataki nyaralását, és hazafele együtt utaznak azokkal a fiatalokkal, akik viszont Gárdonyban ugyancsak egy hetet „cserenyaralnak”. A gyerekeket itt is, ott is családoknál szállásolják el, így lesz élő a testvértelepülési kapcsolat – mondta Kisgyörgy Sándor. Még az ünnepség előtt emléktáblát avattak dr. Asztalos György szülőházán. A kőröspataki születésű, 1975-ben elhunyt jogász hosszú időn keresztül Mezőtúr város jegyzője volt. A falunapon a Kőröspatak díszpolgára címet adományozták a faluban született Mészely József, Mosonmagyaróváron élő gyermekvers-író, költőnek. A programot a Recsenyédi-család (Hanna, Attila és Hunor) látványos lovasíjász produkciója nyitotta meg, majd huszárbemutató következett. Az önkéntes tűzoltók bemutatója után felléptek a helyi gyerekek és fiatalok, és nem mAradt el a tűzijáték és utcabál sem. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. augusztus 4.Indul az országos kataszterezési programIgényelhető a finanszírozás Június végén sürgősségi kormányrendelettel elfogadták a mezőgazdasági területek telekkönyvezésének módszertanát, amelynek értelmében a külterületek telekelését az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Hivatal finanszírozza. A polgármesteri hivatalok már igényelhetik az ingyenes telekkönyvezés finanszírozását. Azok az önkormányzatok, amelyeknek tulajdonában belterületek vannak, azokat is telekelhetik az országos program révén – áll a közleményben, mely szerint a közigazgatási egységek legtöbb 132.000 lejben részesülnek, az összköltségvetés pedig 90,7 millió lej. A kormány a sürgősségi rendelet elfogadását a 2015–2020 között megpályázandó uniós alapok lehívásához elengedhetetlen telekkönyvek elkészítésének fontosságával magyarázta. Az Országos Kataszteri és Ingatlan- nyilvántartó Hivatal által megjelentetett útmutató az önkormányzatok által igényelt finanszírozási eljárás szakaszait ismerteti. A tájékoztató szerint az országos kataszteri hivatal az önkormányzatok kasszájába utalja a pénzösszeget a munkálatok átvételével, és a telekkönyvezés befejeztét követően. A kormányrendelet értelmében azok a polgármesteri hivatalok is, amelyek saját költségvetésből már elvégezték bizonyos területek telekelését, részesülhetnek utólagos finanszírozásban. A kormány abban reménykedik, hogy Űaz ingyenes program révén 2023-ig minden ingatlan bekerül az országos kataszteri nyilvántartásba. A tavalyi év végén indított program révén ez idáig országszerte 18 területi közigazgatási egységben végezték el a telekkönyvezési munkálatokat, ami 175.000 ingatlant jelent. A kataszterezési program értéke 1,2 milliárd euró. György Sándor földmérő szakembert arról kérdeztük, miként látja az országos kataszterezési program megvalósításának lehetőségét? Amint a szakember kifejtette, a jelek szerint alul van finanszírozva a támogatás, ugyanis egy parcellára 60 lejt szánt a kormány, ekkora összegért nem lehet elvégezni egy telekelést. A különbözetet valószínűleg a helyi önkormányzatok kell állják. Az önkormányzatok kiválaszthatják a kivitelezőt, elég nagy mozgásteret biztosít számukra a szabályozás. A hasonló országos, illetve uniós programokra kiírt versenytárgyalásokat azonban általában a nagy cégek nyerik el, amelyek leosztják alvállalkozóknak a földterületek, ingatlanok felmérését, megkapják a pénzt, és az utólag felmerülő hiányosságok miatt az esetleges félkész munkálatokért senkit sem lehet felelősségre vonni. Ugyanakkor korlátozottak a lehetőségek, mert a földmérő cégek irányában komoly megkötések vannak, melyeknek eleget kell tenni. Amint a szakember kifejtette, az ingyenes kataszterezési program révén a tisztázatlan tulajdonjogi gondok még nem oldódnak meg. Megtörténhet, hogy még jobban összekuszálódnak a jelenleg is bonyolult területi tulajdonjogok. Műszakilag kivitelezhető, fél év alatt ugyanis egy település felmérését meg lehet oldani, jogilag azonban kell két-három év. A program keretében felhasználják majd az uniós támogatást, felmutatják az elvégzett munkát, ám amikor a tulajdonosok elkezdik azonosítani a területeiket, megtörténhet, hogy a nyilvántartás és a valóság eltérő lesz, semmi sem talál majd, a területek egymásra fekvését esetleg évekig kell tisztázni. Úgy gondolom, hogy az ingyenes kataszterezési program befejezését követően rengeteg tennivaló lesz még – fűzte hozzá a szakember. Szer Pálosy Piroska Népújság (Marosvásárhely) 2016. augusztus 25.Nem akart „román község” lenni SepsikőröspatakÚjrakötötte a testvértelepülési szerződést a Háromszéki Sepsikőröspatak és a magyarországi Mezőtúr. A 24 éve aláírt dokumentum megújítására azért volt szükség, mert a Háromszéki község polgármestere, Kisgyörgy Sándor nem tartotta helyénvalónak, hogy az eredeti megállapodásban Sepsikőröspatak „román községként” szerepelt. Az elöljáró egy korábbi látogatáson vette észre, hogy a mezőtúri polgármesteri hivatal csarnokában kifüggesztett szerződésben Sepsikőröspatak román községként szerepel, és a román zászlót tűzték ki mellé. Kisgyörgy Sándor leszögezte, a község Románia területén fekszik, de a „román község” meghatározás mégsem helyénvaló rá, ezért kezdeményezte, kössenek új szerződést. A megállapodás megújítására a magyar nemzeti ünnepen került sor, amikor öttagú kőröspataki küldöttség látogatott Mezőtúrra. Az új dokumentumban már a nemzetegyesítés szerepel célkitűzésként, és a két magyar település gazdasági és kulturális együttműködését szolgálja. Kisgyörgy Sándor ugyanakkor azt javasolta, hogy a mezőtúri polgármesteri hivatal csarnokába a szerződés mellé tűzzék ki a székely zászlót. Sepsikőröspatak község és Mezőtúr városa 24 évvel ezelőtt kötött testvértelepülési szerződést, a két helység között élénk, jó a kapcsolat. A mezőtúriak idén nyáron emléktáblát állítottak Sepsikőröspatakon a Háromszéki faluban született Asztalos György jogásznak, aki a „mezőtúri városháza jogügyi tanácsnoka” volt, a város köztiszteletben álló személyisége. Mezőtúron idén augusztus 18–21. között szervezték meg a testvértelepülési találkozót, és ez alkalommal újították meg a szerződést. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2017. március 16.Csak a gyökér kitartson…Ünnep az Olt mentén Tegnap gyakorlatilag az összes Olt-menti településen megemlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójáról. Sepsikőröspatakon az unitárius templomban tartott rövid istentisztelet után a fúvószenekar és a Székely Virtus hagyományőrző csoport huszárjainak felvezetésével vonultak a központi emlékműhöz. Ünnepi beszédében Kisgyörgy Sándor polgármester úgy fogalmazott, számára a 48-as forradalom „a reményt és jövőt kereső közösséget” jelenti, és emlékeztetett: a márciusi ifjak nem akartak sem harcot, sem erőszakot, hisz a 12 pont fölé azt írták: „Legyen béke, szabadság és egyenlőség”. Marhát Antónia, a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola tanulója némi kétséggel a hangjában vetette fel: vajon ma képesek lennénk-e összefogni egy igaz ügy érdekében. Az emlékműnél koszorút helyezett el Patkós Éva, Mezőtúr testvértelepülés képviselője. Az ünnepség Kálnokon folytatódott. Bodokon a református templombeli igehirdetés után a Henter Károly-iskola tanulói tartottak előadást Kozma Csaba vezetésével. A turulmadaras emlékműnél szóló Fodor István polgármester szerint a forradalmárok „a szabadság és az összefogás érzését hagyták ránk”. Földes Mária oltszemi elemista kislány csengő hangon, a felnőtteknek példát mutató magabiztossággal adta elő Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versét. Kökösben a református templomban tartott istentisztelet után hagyományos módon a Gábor Áron elestét jelző obeliszkhez vonultak. Sánta Gyula polgármester azt mondta: a régiektől kell példát venni, mert nem engedhetjük meg, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljenek, megpróbálják elvenni nyelvünket, szabadságunkat. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 16.A néptánc fővárosa volt KovásznaMegpezsdült Kovásznán az élet a hétvégén. Több mint hatszáz néptáncos érkezett a 18. alkalommal megszervezett Kovásznai források országos néptáncversenyre, így egy napra az ország néptánc-fővárosává vált a fürdőváros. A színes népviseletbe öltözött fiatalok nem csak a városi művelődési ház szabadtéri színpadán bűvölték el a nagyérdeműt, az egész városközpontot zsongással töltötték be a fürdővendégek és helybéliek legnagyobb örömére. Szombaton reggel a tanulók házától vonultak a művelődési házhoz a résztvevők, sokan tánclépésben, saját zenéjük ritmusára, majd a szabadtéri színpadon mutatták be tudásukat. Háromszékről több együttes nevezett a megmérettetésre, eredményeik bizonyítják, a magyar néptáncban verhetetlenek vagyunk. Az I–IV. osztályosoknál a lécfalvi Nemere csoport győzedelmeskedett, őket követte a baróti Ördögszekér együttes és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának Kisbatyus csapata, dicséretben részesült a kovásznai Pitypang csoport. Az V–VIII. osztályosok korosztályában ugyancsak a Nemere volt az első, második lett a kovásznai Recefice, harmadikok az árkosi táncosok. Dicséretet kapott a zabolai Gyöngyharmat és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának Murgó-Batyus csoportja. A líceumi csoportok között győzött a Nemere, második a Gyöngyharmat, harmadik a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának Batyus csoportja. Az országos verseny lebonyolításában szerepet vállalt a tanfelügyelőség, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotája, a kovásznai városháza és művelődési ház – mondta el érdeklődésünkre Horváth Zita, a kovásznai tanulók háza táncszakosztályának vezetője. Hozzáfűzte: elismerés illeti a szervezőbizottságot – Darvas Ibolya, Konnáth László, György Sándor, Bartha Melinda, Horváth István és Kis Ilka hozzáállása a fesztivál sikerének egyik kulcsa volt. Horváth Zita méltatta a román néptáncosok kiváló fellépését is. Kiemelte a vajnafalvi Junii Covasnei teljesítményét, a marosvásárhelyi tanulók palotája, a régeni tanulók háza, a sloboziai csoportok előadását. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 24.Szinte Gábor-kiállítás a SZNM-banKedvezmény az utódoknak Ingyenes belépést biztosít a Székely Nemzeti Múzeum a sepsikőröspataki és kálnoki látogatóknak a Szinte Gábor-kiállításra. A budapesti Néprajzi Múzeum A székelykaputól a törülközőig című kiállítását „leszármazotti alapon” látogathatják a neves szakember utódai. A kiállítás a sepsikőröspataki Szinte Gábor (1855–1914) rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatékát mutatja be. A neves szakember származására való tekintettel a múzeum ingyenes belépéssel kedveskedik minden sepsikőröspataki, illetve kálnoki lakosnak érvényes személyazonossági felmutatása esetén. – Nagy megtiszteltetés ez számunkra, és igyekezni fogunk a falu apraját-nagyját elvinni a kiállításra, hiszen ennél jobb alkalom aligha kínálkozik neves elődünk munkájának megismerésére – nyilatkozta Kisgyörgy Sándor. Sepsikőröspatak polgármestere azt mondja: az iskola pedagógusaitól kezdve a nőszövetségen keresztül az egyházakig mindenkit bevonnak a szervezésbe, az utazási költséget pedig megpróbálják legalább részben átvállalni. A Székely Nemzeti Múzeum a tiszteletjegyek tulajdonosai között július 21-én néprajzi vonatkozású kiadványokat sorsol ki. A tárlat július 20-ig látogatható. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. június 13.Megtartó kapcsokÖröm az egykor egy önkormányzat irányította hármas településnek, Sepsikőröspataknak, Kálnoknak és az azóta önálló utakon járó Árkosnak, hogy nem fogyó baráti szeretettel ápolja azt a testvértelepülési kapcsolatot, amely negyedszázada jött létre a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr városa és a mi három sepsiszéki falunk között. Az alföldi erdőtelepítés atyja, Kaán Károly (1867–1940) születésének 125. évfordulója és a negyedszázados baráti viszony volt az, ami miatt tőlünk is egy küldöttség utazott a kettős évfordulón abba a városba, amelyet többszálú régi kapcsolatok is fűznek Háromszékhez. Kaán Károly munkásságában mondhatni hasonmása volt az erdőtörvény atyjának, a sepsikőröspataki és kálnoki Bedő Albertnek. „Azt tekintem feladatomul, hogy tájékoztatást nyújtsak a természet kultusza mindenrendű művelőjének, felköltsem az érdeklődését a természetvédelem és a természeti emlékek gondozására, természeti kincseink védelmére” – mondta és írta 1931-ben Kaán Károly. A mi hármas településünket több emlék köti Mezőtúrhoz. Az ottani református kollégium tanára volt Árkosi Benkő Gyula, az egyik terem az ő nevét viseli. Árkoson a Kaán Károly Alapítvány állított emléktáblát. Mezőtúr történetének kutatói, jelesen levéltárosai a bodoki Fodor fivérek voltak, egykori önkormányzatának „jogtudora” pedig sepsikőröspataki Asztalos György jogász, akinek szép emléktábla örökíti meg nevét szülőfalujában. Történelmi szálak ezek, amelyek serkentői a hármas település jelenlegi kapcsolatainak is. Nem beszélve a lepergett negyedszázad lelki-baráti kötődéseiről, amelyek már mély gyökeret hajtottak! A XXV. országos természet- és környezetismereti versenyen a mai Magyarország 25 iskolájának tanulócsoportjai vetélkedőn emlékeztek Kaán Károlyra abban a mezőtúri református kollégiumban, amely az ország egyik legrégibb történelmi skólája, hiszen alapítása 1530-ra nyúlik vissza. A kollégium a helybeli református egyházközség tulajdona, a mezőtúri tanulók ez alkalommal is színvonalas emlékműsorral idézték a reformáció félezredik évfordulójának jelentőségét, és dr. Krizsán Józsefné Józsa Piroska, a hármas település kedves Piroska nénije beszélt a verseny 25 éves történetéről és hozadékáról. Túl azon, hogy a vetélkedőn tiszteletét tette a téma számos magyarországi tudós személyisége, számunkra elégtétel volt, hogy – a szabályok miatt ugyan versenyen kívül – a sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla Általános Iskola két ötödik osztályos tanulója, Marhát Apollónia és Bálint Balázs is sikerrel vett részt, bemutatták a községközpont természeti értékeit, azok védelmének fontosságát. Felkészítő tanáruk Gaál Zsuzsa volt. A jubileum három napra terjedő programjának része volt az a terepgyakorlat, amelynek hozadékára sokáig visszaemlékezünk. A Szabadszállás – a Hortobágy egy részének megtekintése –, Karcag és Tiszaigar települések útvonalán megszervezett terepgyakorlatot az útvonal kitűnő ismerője és idegenvezető szakembere, dr. Tóth Albert vezette. Számunkra az amúgy egyhangúnak hitt Hortobágy marad emlékezetes, nem is gondoltuk volna, hogy annyira változatos és ritka fajokkal bővelkedő növényvilágon legel ott a gulya. Élmény volt a kánikulai árnyékban ismerkedni a szabadszállási Erzsébet liget faritkaságaival, a karcagi, de különösképpen a tiszaigari nagy kiterjedésű arborétummal. Mindvégig madárdal kísért bennünket, a környék madárvilágának jó ismerői intettek mindenhol csendre, hogy hallgathassuk a vidáman éneklők csicsergését-dalait. A Tiszaigari Arborétum a Tisza-tó közelében található. Története 1867-ig vezethető vissza, amikor Széky Péter sétakert építésébe kezdett. A kéthektáros területet lépésenként húszhektárosra bővítették, az év minden napján látogatható. Az arborétum fő funkciója, hogy megőrizze a keményfaligetek megmaradt egyedeit, és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt gondozza, fejlessze. Jelenleg több mit 400 növényfaj tekinthető meg benne. Az arborétum természetvédelmi terület. A magyar vendégszeretettel is itt, a csoda világában ismerkedtünk, ahol a tudomány mellett a terített asztalon ízleltük az igazi magyar sertéspörköltet, a lekváros buktát, nemkülönben a homoki szőlők levét. Az arborétum szélén, a Tiszai-hátság változatos vidékén fotózhattuk Mátyás király tölgyfáját. Az évszázados fához itt is monda kötődik. Amikor a király erre járt, ennek a fának az árnyékában pihent meg, itt sütötte meg szalonnáját. Védett fának nyilvánították – tájékoztatott Blaskó Mihály, az egység igazgatója, aki maga is szakember, mint Erdély-ismerő szeretettel fogadott, hiszen néhány évvel ezelőtt a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen a fásítási és kertészmérnöki órák előadója volt. A mezőtúri nagy vetélkedőn a gyermekek remekeltek mind természetismeretből, mind előadó-művészetből. Volt, aki a Verpeléti Várhegyet, más a virginiai holdrutát, lakóhelyét, Zombát, Csepel szépségeit és rémségeit, a Zselici erdő varázslatos vidékét, a rábaközi tájat, a Naszály-hegy természeti értékeit, a szarkát mutatta be. Képviseltette magát a jubileumon a földművelésügyi minisztérium, a kollégium vezetősége, Mezőtúr önkormányzata, az Ásotthalmi Erdészeti Szakközépiskola, az Országos Erdészeti Egyesület és Sepsikőröspatak önkormányzata Kisgyörgy Sándor polgármester és erdész személyében. A háromszéki három település és Mezőtúr kapcsolatának ünnepi felidézésére július 22-én a Kőröspataki napok alkalmával kerül sor, ahol jelen lesznek mindazok, akik ennek ottani és helyi megteremtői-fenntartói voltak és azok ma is. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 22.Gárdonyi-szobrot avattak (Sepsikőröspatak)A déli kánikula sem állt útjában azoknak, akiket érdekelt a nem mindennapi avató tegnap: a nagy magyar regényíró, költő, drámaíró és pedagógus Gárdonyi Géza (1863–1922) mellszobrának leleplezése. Halálának 95. éves évfordulója okán is érkezhetett volna hozzánk a büszt, de Sepsikőröspatak és Gárdony közötti testvértelepülési kapcsolat, jelesebben a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány elnöke, L. Simon László országgyűlési képviselő ajándékának apropóján jött a tegnapi-mai községi napok részeként. Az avatóra huszárokkal érkező Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és L. Simon Lászlót, nemkülönben a testvértelepülések jelen levő képviselőit Kisgyörgy Sándor, a község polgármestere köszöntötte. „Áder János, Magyarország elnökének tavalyi látogatása után, most egy második történelmi esemény résztvevői vagyunk ezen háromszéki, székelyföldi településen, ahol a magyarországi emberi erőforrások miniszterét és országgyűlési képviselőt köszönthetünk – mondta Kisgyörgy Sándor polgármester. – Az alkalomnak mélyen történelmi jelképe van. A szoboravató ne lepjen meg senkit, hisz nincs errefelé olyan nagyobb iskolás gyermek, aki ne ismerné Gárdonyi Géza nevét az Egri csillagok című történelmi regénye kapcsán. A hosszas török uralom kínjai alóli menekülés és szabadulásvágy nemcsak székely őseinknek volt érzése, hanem a havasalföldi román népnek is. Gárdonyi közelebb hozta mihozzánk történelmünket, a szabadság utáni vágy megtestesített bizonyítékait. Így hát, bárhol ezen a széles tájon, ahol a mi anyanyelvünkön olvasnak, helye van Gárdonyi Géza műveinek, s szinte hihetetlen, hogy az Egri csillagokat számtalan nyelvre lefordították: angolra és németre, de létezik román, török, valamint kínai fordítása is! Ezek után hogyne örülnénk a képviselő úr nemes ajándékának. A község lakóinak és gyermekeinek nevében megköszönjük a miniszter úrnak is, hogy szól hozzánk, és hogy a szobor létrejöttét a tárca keretéből támogatta. Öröm az is számunkra, hogy a szobor megálmodója, a Munkácsy-díjas alkotó, Pető Hunor földink, Erdővidék szülötte.” A szobor születéséről, alkotójának más szobrairól személyesen adományozója, L. Simon László képviselő szólt a közönséghez. Gárdonyiról, műveinek sokrétű üzenetéről Balog Zoltán miniszter beszélt, idézett műveiből, és kiemelte, hogy a sepsikőröspataki szoboravató is egy olyan időszakban történik, amikor az anyaország és az erdélyi magyarság, a székelység közötti kapcsolat egyre erősödik, és egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy állampolgársági alapokon is nemzettársak vagyunk, nyelvi, érzelmi és akarati összetartozásban, és az új esztendő kezdetével itt is minden magyar gyermeknek életet adó család is élvezni fogja a magyar állam anyasági, anyagi-erkölcsi támogatását. „Mi azt szeretnénk, hogy a Kárpát-medencében a magyarok ne fogyjanak, hanem szám szerint is szaporodjanak. Magyarország kormányának jelenleg olyan lehetőssége van, hogy gyakorlatilag kifejezhesse a határokon túl élők anyagi-gazdasági támogatását” – hangsúlyozta a miniszter. Imát mondott és a szobrot megszentelte Faragó István helybeli plébános, Miklósi Kinga fiatalasszony pedig előadta Szilágyi Béla Székely Miatyánk című hazafias versét. Fellépett a helybeli ökumenikus vegyes dalárda Bodor Sándor katolikus kántor vezényletével. „Háromszéket édesapám jóvoltából én nagyon fiatalon megismerhettem” – nyilatkozta kérésünkre Balog Zoltán miniszter. Azóta is szívemben hordozom a Székelyföld e vidékét, és az jut eszembe, hogy érettségire készülve, ismerve e vidék varázsát, fogadásból a debreceni kollégium nyitott ablakából a szemben levő pártház vörös csillagára nézve elénekeltem a székely himnuszt, amiért aztán büntetésből is, védekezésből is el kellett hagynom a kollégiumot. Úgy, hogy én a székely himnuszt nem mostanság tanultan meg, hanem annak idején, nyolcévesen erdélyi barátaimtól!” „A Háromszék napilap ismerős számomra” – nyilatkozta Pető Hunor, és bemutatta az avatón jelen levő szüleit is, Pető Sándort és feleségét, Szőcs Teréz nyugalmazott tanítónőt, akiket régi ismerősként üdvözölhettünk, hiszen a Pető család gyökerei Magyarhermányba nyúlnak vissza. Az avatón tiszteletét tette Csige Sándor Zoltán csíkszeredai konzul és Grüman Róbert Csongor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 25.Községi napokIdén a sepsikőröspataki községi nap különlegesebb volt, mint a többi. Pénteken Gárdonyi Géza szobrát leplezték le, a szombati program Kálnokon kezdődött. Itt és a községközpontban is annak a díszes kerámia emléktáblának az avatójával folytatták, amelyet Gonda István jeles mezőtúri keramikusmester alkotásaként Krizsán Józsefné Józsa Piroska, az ikertelepülés mezőtúri barátja ajándékozott. Szövege: Mezőtúr–Sepsikőröspatak testvértelepülési kapcsolatunk 25. évfordulója alkalmából, 2017. Az emléktáblát az ajándékozó jelenlétében helyezték el a kálnoki kultúrotthon és a községi tanács épületének homlokfalán. Beszédet mondott Kisgyörgy Sándor polgármester, az ajándékozó és a kálnoki Váncsa Béla községi tanácstag, a negyedszázaddal ezelőtti kapcsolatteremtés egyik résztvevője. Ezt emlékülés követte a tanács nagytermében, ahol emlékeit idézte fel Répási János, Mezőtúr korabeli polgármestere. Déli harangszókor folytatódott a községi napok műsora a sportterem melletti szabadtéri színpadon. Nem volt könnyű a munkája Veress László nyugalmazott sepsiszentgyörgyi színművésznek, a tizenkét órán át tartó műsor bemondójának. Az elsőbbség a kicsinyeket, a jövő nemzedék képviselőit, a sepsikőröspataki óvodásokat illette, akik tehetségükről tettek tanúbizonyságot Nagy Erika óvónőjük vezetésével. Bemutatkozott a helyi dalkör, a helyi aerobikosok, a kőröspatak–kálnoki fúvószenekar és Recsenyédi Hunor lovas íjász. Az ünneplő helyieket a testvértelepülések küldöttségei köszöntötték: a mezőtúri Patkós Éva, valamint Gárdony és Somogygeszti polgármesterei, Tóth István és Csór Zoltán. A műsor második részének két kiemelkedő száma volt, amelyek messze felülmúlták az egyre egyhangúbbá váló falunapok műsorszámait: a Melodika operettegyüttes, Sebestyén-Lázár Enikő szoprán és Oláh-Badi Alpár tenor fellépése (zongorakíséret: Lőfi Gellért), valamint a bemondó színművész műsora, aki két eredeti jelenettel ébresztette a jellegzetesen sepsiszéki humor nagymestere, néhai kálnoki Hosszú Zoltán (1897–1944) emlékét születésének 120. évfordulója alkalmából. A Summer Projects-koncertet tűzijáték és utcabál követte. Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 11.A történelem néma tanúiKegytárgyak sorsa Az 1916-os román betörés századik évfordulója kapcsán számos írás, könyv jelent és jelenik meg bizonyára a közeljövőben. Ezek nagy része tárgyilagosan tárja fel az első világháború számunkra, erdélyi magyarok számára megpróbáló időszakát. Érvényes rá George Orwell megállapítása: „A háború lényege a pusztítás – nem feltétlenül emberi életeké, hanem az emberi munka eredményeié.” Az általam bemutatott történet a háború farkastörvényei felett is diadalmaskodó Isten iránti tisztelet győzelmét bizonyítja. A sepsiszentgyörgyi kis unitárius közösség, amelynek lelkésze, az 1905-ben Kilyénből beköltözött József Lajos alig vetette meg lábát, lelkesedéssel állt neki egyházközsége építésének. Tagjai Isten iránti szeretetük jeléül adományaikkal szaporították az eklézsia vagyonát. 1914-ben Ütő András és neje, Gyárfás Amália egy drapp színű selyem úrasztali takarót ajándékozott az egyházközségnek, amelynek értéke 300 korona volt. Rá két évre, a háborús évek közepén József Lajos esperes felesége – született Ütő Julcsa – fia konfirmálása emlékére, pünkösdkor „egy krémszínű brokát selyem, közepén kehely, búzakalász koszorúval körítve s drága selyemmel hímezve, széle pointlace csipkével szegélyezve urasztali pohár és kenyérterítőt” adományozott 150 korona értékben. Hamarosan a háború forgataga megtörte a lelkesedést, haladást. 1916 augusztusában, amikor a sepsiszentgyörgyi esperes a Kolozsváron tartott főtanácsi gyűlésen tartózkodott, a román hadsereg betört Székelyföldre, elérve Sepsiszentgyörgyöt is. A jegyzőkönyvbe bejegyezték: „A városban az ellenség nagy számmal járt, és az egyes házakban laktak is. Nagyobb részben azonban a városon kívüli területeken tanyáztak.” A nagy felfordulásban a lelkész asszony az értékpapírokat és takarékbetétes könyveket magával vitte a meneküléskor. Több mindent, ezek között „egy igen értékes asztalterítőt, 1 drb. szintén szép és értékes urasztali kenyér és pohár terítőt is magukkal vittek az oláhok”. Nem jutottak messze az elrabolt tárgyak: 1916. december 1-jén a vargyasi unitárius pap, Kisgyörgy Sándor levelezőlapon értesítette sepsiszentgyörgyi kollégáját, hogy az említett tárgyak nála vannak, de a postaszolgálat bizonytalansága miatt később fogja eljuttatni jogos tulajdonosához. Rá két hétre, december 19-én hosszabb levélben számolt be a történtekről: „A pohárterítő [...] csipkefosztottan került ide, de jól észrevehető, hogy volt a szélén dísz, látható lévén a lebontás durva művészete.” Aztán folytatta: „Egy szegény özvegyasszonyunk házánál valami posta- és táviroda-kezelő altiszt volt szállva (oláh), s mikor a nagy visszanyomuláskor átvonultak itt a bocskoros hadak, egy tolvaj katona oda tért be, hogy újabban rablott tárgyait csomagolja, és eközben dicsekedve mutatta az altisztnek ezeket a szép tárgyakat, de vesztére, mert az altiszt látva, hogy azok szent dolgok, templomi kincsek, keresztet vetett, s felpofozva a katonát, elvette azokat, és a szegény asszonynak odaadta, hogy tegye a ládába. Ez osztán a katonák eltakarodása után megmutatta a bírónak, hogy nála mit hagytak az oláh katonák, és a bíró arra intette, hogy majd a vizsgálatkor adja át a csendőröknek. De ez gondolva, hogy a csendőrök erre s tova összegyúrják, s ki tudja, mi lesz a vége, legjobbnak látta elhozni hozzánk és letétbe helyezni, míg valahogy hazaküldhetjük.” A lelkész megdicsérte az istenfélő idős asszonyt, és kilátásba helyezett egy kisebb ajándékot számára. A tárgyak visszaérkeztek Sepsiszentgyörgyre, de a pontos időt nem tudjuk. 1917-ben még ott voltak Vargyason, a sepsiszentgyörgyi jegyzőkönyvek nem említik a visszaérkezés időpontját. 1927-ben, amikor a szentgyörgyi unitárius eklézsia az elkészült imaházát avatta fel, az Aranykönyv megjegyezte: „Kriza Zsuzsika készítette már korábban, 1916-ban a József Lajosné lelkészné által adományozott pointlace csipkés urasztali pohár terítőre (brokát, selyemből készült) az elveszett csipke helyett az ujat. (Az anyaga a hívek adománya.) A munka értéke 1500 korona.” A kegytárgyak ma is az eklézsia tulajdonában vannak a történelem zivatarainak néma tanúiként. Márk Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-44
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
